Ez a blog 2 kis tündérről fog szólni, akiket több-kevesebb sikerrel, de annál több szeretettel nevelgetünk barátommal. Frici és Szofi két házi cica, előbbi egy ivartalanított kandúr, utóbbi egy kis hercegkisasszony. Frici 8 hónaposan került hozzánk, némi sérüléssel, amely idővel begyógyult. Szülinapi ajándék volt barátomnak, de azt nem is sejtettük, mennyi örömöt fog még okozni nekünk. Szofi talált cica, ismerősök találták, mi pedig befogadtuk, akkor még csak 3 hetesen. Igazi szüleinek kellett lennünk, és a jelek szerint nem is csináltuk rosszul, hiszen életben van és a jelek szerint nagyon jól érzi magát. Frici most 2 éves és 2 hónapos, Szofi pedig 4 hónapos. Igazi testvérek, marakodnak, játszanak, és nyalogatják egymást, aminek mi nagyon örülünk. Frici már a kezdetek óta szeretettel fogadta a kicsit, köszönhetően talán ivartalanított létének. Így éldegélünk tehát négyesben egy lakásban, tanulva egymástól, egymásról, az állatgondozásról és a szeretetről. Amiért pedig ez a blog készül, az az, hogy megosszam veletek mindazt, amit tapasztalunk ezzel a két ördögfiókával, és amit talán könyvekben nem fogtok megtalálni, mégis fontos lehet egy szeretetteljes kapcsolat kialakítás során házi kedvencetekkel. Nem állítom, hogy az élményeink, ösztönös cselekedeteink, és macskáink viselkedéséből levont következtetéseink általános érvényűek lennének, de talán hasznos lehet újonc gazdiknak, akik úgy csöppennek bele a „gyereknevelésbe”, ahogy mi. Úgyhogy kalandra fel, lássuk majdnem a kezdetektől, hogyan (keser)édesíti meg két kis gombóc két felnőtt életét.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.