Szofika már két nap híján fél éves és több mint két kilogramm. Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen nagy kislány már, ugyanakkor egyre vérmesebb és erősebb is.

A nap végén mindig szorítunk egy kis időt arra, hogy Szofikával játszunk, ami abból áll, hogy a kezemmel dobolok a takarón, vagy éppen alatta, esetleg húzogatom előtte, hogy rátámadjon. Hála istennek számomra ez a játék nem jelent veszélyt, mert nem csonkolja a karom, pedig a lehetősége, azaz fogai és karmai meglennének hozzá, de tisztában van vele, hogy ez csak játék.

Vannak azonban kattant fél órák, amikor bármilyen tárgy, ami fókuszba kerül, rettenetes életveszélybe kerül. Ilyenkor Szofi teljes erőbedobással küzd és próbáljha eliminálni a kiszemelt áldozatot. Ma reggel is sikerült több célpontot is találni, az első egy szék volt, amiről sajnos nem tudtam videót készíteni. Szerencsére azoban a takaró alatt felhúzott lábam is célkeresztbe került, de amputálnia nem sikerült azért.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.